Nacsa Lőrinc: A gyermekvédelmi törvény szigorítása egy össznemzeti ügy – vendégszerző: Hezam Nóra

A balliberális politikai pártok és jogvédő szervezetek azzal támadták folyamatosan a magyar  kormányt, hogy nem indokolt a szigorú jogszabályi háttér a gyermekeink megóvásához, mert a  kockázat, ami miatt készült szerintük nem is létezik. A brüsszeli testület pedig korábban azt  állította: a források odaítélésének nem feltétele a magyar gyermekvédelem kérdése. Ez Brüsszel  szerint tagállami hatáskör.

IMG_0480

Ennek ellenére a téma újból-és újból felvetődik az uniós egyeztetéseken. Az EU-s források  folyósításával kapcsolatban a képviselő úgy fogalmazott: a vissza nem térítendő források járnak  Magyarországnak, a magyar embereknek és sajnos erősen érzékelhető a kettős mérce Brüsszelben, illetve egy látványos zsarolási technika Magyarország irányába. Majd hozzátette:  ideológiai kérdésekben nem értünk egyet, ezért történik mindez Brüsszel részéről.  

Hazánkat állandó offenzíva éri a keresztény értékek megőrzése és a hagyományos családi  értékeket erősítő intézkedések miatt. Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő szerint a 2022-es  gyermekvédelmi népszavazás óriási erőt adott a gyermekvédelemmel kapcsolatos  intézkedésekben és úgy fogalmazott, hogy „a gyermekvédelmi törvény szigorítása egy  össznemzeti ügy”. A finnek és svédek NATO-csatlakozásával kapcsolatban fontos hozzáfűzni,  hogy minden tagállam, így Magyarország támogatására is szükségük van – hazánktól meg is  kapta az igent -, de sérelmezzük, hogy Svédország és Finnország az elmúlt években rendre alaptalanul bírálta a magyar jogállamiságot. A magyar jogrendszert a maguk liberális képére formálni, amiből Magyarország köszöni nem kér.

Hogyan tudunk jobban kapcsolódni a másikhoz?– Bencziklopédia beszélgetős estje –
vendégszerző: Hezam Nóra

Mit is jelent igazán kapcsolódni a másikhoz, önmagunkhoz, és milyen alapelvekkel van kikövezve a harmonikus kapcsolatokhoz vezető út? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Zámbori Soma szinkronszínésszel és feleségével, Fazekas Ritával, aki mediátorként, coachként és jogászként dolgozik. Ők voltak 2018-ban a házasság hete arcai.

Fotós: Puha Dorka

A párkapcsolati a sérelmekről és azok megfelelő kezeléséről volt szó elsősorban a beszélgetés során. Fazekas Rita kiemelte: „a sérelmek általában visszavezethetők a szülőkről való fizikai és érzelmi leválás hiányára”, amely a megosztás teljességét csorbítja a kapcsolatainkban, majd hozzátette, hogy „a határok kijelölése és egymás határainak tiszteletben tartása rendkívül fontos”. Határokat felállítani és érzelmileg leválni a szüleinkről az egyik legalapvetőbb lépés a párkapcsolatban megfelelő kapcsolódás kialakításához. Dr. Henry Cloud & Dr. John Townsend pszichológus szerzőpáros egyik művét, a Határaink a párkeresésben c. könyvét lehetne itt megemlíteni. A szerzők szerint a párkeresés alapvetően a felfedezések ideje, ami lehetőséget ad az önismeret elmélyítésére, a fejlődésre, a kapcsolati készségek tanulására, az éretté válásra, és ezzel párhuzamosan az egyre jobb kapcsolatok kialakítására. Az említett könyvben öt olyan romboló személyiségjegyet is kifejtenek a szerzők, amelyek a párkapcsolatokra toxikus hatással vannak és a mély kapcsolódást akadályozzák, ezekre pedig már az elején érdemes figyelni: ha a személy védekezik -ahelyett, hogy elfogadná a visszajelzéseket, stagnál – nem fejlődik, függőségek jellemzik, csupán vallásos – nincs napi kapcsolódása Istenhez, nincs élő hite, és elvárja a bizalmat – ahelyett, hogy megbízhatóságával kiérdemelné.

Zámbori Soma az EQ (érzelmi intelligencia) fontosságát is kiemelte a beszélgetés során, hiszen krízispontban a másik szükségleteit is figyelni kell és a kapcsolatot csak úgy lehet előrébb vinni, ha fejlesztjük, ami pedig az önfejlesztéshez vezethető vissza. Az előadó házaspár Tony Robbins hat alapvető szükségletét is kifejtette, melyek a következők: biztonság, változatosság, fontosság, hogy szeretve legyünk, növekedjünk, illetve az, hogy hozzájáruljunk a másik boldogságához. Ha ezek közül bármely kettő teljesül, akkor kapcsolódásról beszélünk. Amennyiben bármely négy pont nevezhető érvényesnek a kapcsolatunkra ezek közül, kötődésről beszélünk. Ha pedig mind a hat, akkor valószínűleg soha nem fogjuk elhagyni azt a valakit. Ahhoz azonban, hogy idáig eljusson a kapcsolatunk, a kommunikáció, érzelmeink verbalizálása és a helyes énközlés elengedhetetlen. Azonosítani az érzéseinket és ezeket megfogalmazni a másik felé. Ez az, ami az egyik legfontosabb egy harmonikus kapcsolatban. „Érzésekkel nem lehet vitatkozni” – fogalmazott Zámbori Soma színművész, majd József Attilától idézett egy sort a Thomas Mann üdvözlése c. versből: „Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit”.

Fotós: Puha Dorka

A beszélgetés végén szó esett még a „falsch” mintákról is. Mindannyian másféle párkapcsolati mintákkal találkozunk a szüleink révén. Különböző elképzelésekkel rendelkezünk az ideális párról, kapcsolatról. Amikor találkozunk valakivel, akkor az otthonról hozott „csomagjaink”, a tudattalanul hordozott elvárásaink találkoznak egymással. Ennek azonban fontos szerepe van a kapcsolat alakulásában. Persze nem a kezdeti időszakban, amikor a nagy lángolás elfedi őket, hanem később, az összecsiszolódás ideje alatt. Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember egyik előadását érdemes idekapcsolni. Szerinte a sebzett gyermeki énrészek felismerése és azok feldolgozása nélkül nehezen lehet megmaradni a jó kapcsolathoz vezető úton. Kiemelte, hogy egy kapcsolatban nem elég egymást szeretni. Szeretni kell magát a kapcsolatot, a kötődést is. Érdemes egy korábbi kutatást is idekapcsolni: a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatásai alapján a magyar felnőtt lakosságnak ötven százaléka kötődési zavarral él, ami azt jelenti, hogy érzelmileg nehéz kapcsolati helyzetekben elbizonytalanodik vagy magában, vagy a társában, vagy a kapcsolatban. Maga a sebezhetőség felvállalása azonban az intimitás kezdeti lépcsőfoka, ezért is fontos erről beszélni. Ragaszkodni a párunkhoz és a kapcsolathoz annyit jelent, mint küzdeni a kapcsolatért és fejlődni tanulni egymás mellett. „Harcoljunk egymásért, harcoljunk a kapcsolatunkért!” – így zárta le a beszélgetést Zámbori Soma színművész.

„Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.” (János Evangéliuma 15:12)

Az előadás elején és végén gyönyörű szerelmes dalokat hallhattunk Parragi Rebeka és Bolyki Tamás előadásában.

Kendőzetlenül – 1 éves a háború – Vendégposzt Hezám Nórától

„A háborúnak akkor lesz vége, ha Oroszország stratégiailag kifullad” – fogalmazott Scholz és a NATO főtitkára

Amit nem gondolt az orosz vezetés sem, hogy „a széttöredezett, fragmentált nyugat és a NATO így, szinte egy emberként fogja támogatni Ukrajnát” -fogalmazott a diplomata, majd a béketárgyalásokról kérdezve hozzátette: ha a Biden-adminisztráció békét akart volna, akkor 2022. március 29-én megszületik a béke Isztambulban. Sokkal nehezebb tehát a nyugatnak azt állítani most, hogy egy igazságos háborúra törekszik, mikor itt volt egy béketerv – a kínai béketerv formájában – az asztalon és azt egyből elutasították.

Amerika politikai célja pedig, hogy vezető szerepét megőrizve gyengítse az Európai Uniót – fogalmazott Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Az USA álláspontja a körülményei szerint változik, ellenben Magyarország transzparens nézetével, miszerint nem fogunk és nem is akarunk belesodródni ebbe a háborúba. Nyugat elkezdett igen dekadensen viseltetni, a kelet felé való magyar nyitás azonban jó irány – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

A szerző a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakán tanul. A vendégcikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztő (Muzslai-Bízik Bencze) álláspontját. De az izgalmas, okos írásokat szívesen közöljük. Várjuk a Te véleményedet is!

Karácsony háború idején

Napjainkban is dúl a háború az oroszok és ukránok között. Míg mi ünneplünk, az ő ünnepük nem lehet teljes. Családok szétszakítva, házak lerombolva, éhezés, gyász. Persze az ő háborújuk mindenkire hatással van, így ránk is, hisz a szomszédban történnek a borzalmas dolgok. De mi magyarok, mégiscsak tudunk ünnepelni viszonylagos jólétben. Mégis: a karácsony üzenete az én életemben soha nem volt még ennyire időszerű. 

Könyvtári kutatásaim közben találtam rá D. Dr. Pröhle Károly: Világosság a sötétségben című írására, ami 1941-ben jelent meg a Soproni Hírlapban. 

Gondolatai ma is tűpontosak. Részletekben idézem:

Sötétség, mélységes sötétség borította a Földet, amikor feltűnt a betlehemi csillag és világosság támadt az éjszakában. (…)

Sötétség, mélységes sötétség borítja a Földet most is, hisz a Sötétség hatalmai meggyújtották a gyűlöletet a pusztító szenvedély, a nyomor, a kétségbeesés reménytelennek látszó éjszakájába döntve a népeket, az emberiséget. Millió és millió lélekből szakad fel a sóhaj, a kiáltás: Hová jutottunk? Mi lesz velünk? Mi lesz az emberiséggel? (…)

Aggódva, kétkedve, szinte kétségbeesetten kérdezzük: nincs egy, csak egy reménysugár, mely bevilágítana ebbe az éjszakába? (…)

Karácsony van. 

Minden sötétségen keresztül, mely reánk borult, de minden cicomán és külső fényességen keresztül is, mellyel ünnepünket díszíteni szoktuk, lássuk meg azt a világosságot, mely a megtestesült Örök Szeretet gyermekarcáról sugárzik felénk a betlehemi jászolból, és halljuk meg a karácsonyi angyal égi üzenetét: Született néktek megtartó, – s akkor világosság támad, boldogító, új életet sarjadoztató meleg világosság támad a mi kétségektől gyötört szegény szívünkben- lelkünkben is! Akkor minden ellenkező, kétségbeejtő látszat ellenére szent bizonysággal valljuk: Nem, nem arra van rendelve az emberiség, hogy egy szörnyű átok súlya alatt nyomorultul elpusztuljon, hanem, hogy Krisztus, a megváltó Örök Szeretet karjain megtisztuljon és a mennyek országába emelkedjen. Az Egyszülött földre szálltával megnyilatkozott ég ma is nyitva áll az emberiség fölött és a Kegyelem áldásait ma sem tagadja meg tőlünk, – csak mi el ne zárkózzunk, csak mi el ne szakadjunk hűtlenül, hálátlanjul, hitetlenül. Szent hitünk, hogy a Kegyelem Atyja minden sötétségen, minden szenvedésen, minden világrengető háborúságon keresztül üdvösséges gondolatainak végső célja felé vezeti, akarja vezetni – csak mi el ne forduljunk Tőle – a népeket, az emberiséget. 

(…)

(…) a családi élet ápolása. Ami jó, ami boldogság ezen a siralmas földön még van, annak otthona és kiröpítő fészke a keresztény család. Ahol züllik a család, ott züllik a nemzet. Ahol épül a család, ott épül a nemzet. (…)

A karácsony lelke hassa át állandóan családi életünket. Karácsony sajátosképpen a keresztény család ünnepe, mely az égieket a földiekkel hozza titokzatos, boldogító kapcsolatba. Isten Atyánkká lett egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban. Mi az ő gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk. Ez a karácsonyi örök Evangélium, családi, egyéni, társadalmi, nemzeti életünk megújulásának örök forrása. (..)

Vajha a karácsony égi fénye hatná át mindannyiunk lelkét és sugározna onnan át életünk tágabb és tágabb köreibe s így lenne több és több világosság a sötétségben!