Nem kérdés, hogy ebben a háborús helyzetben megfontoltságra és higgadtságra van szükség. Magyarország nem teheti meg, hogy bármilyen háborús konfliktusba beavatkozzon, fegyvereket szállítson. A NATO és az Európai Unió szervezeti egységét kulcsfontosságú fenntartani, a legfontosabb azonban a magyar emberek védelme, Magyarország biztonságának megőrzése, ezt pedig csak egy következetes és fegyelmezett, józan vezetéssel tudjuk elérni. A Magyar Honvédség helytállása és a humanitárius akciók szervezettsége is tiszteletreméltó. Magyarország történetének egyik legnagyobb volumenű segélyakciója zajlik, ukrán menekültek százezrein segítettek már a magyarok. A kormányzati becslések szerint közel 900 ezer menekült is érkezhet a háború sújtotta Ukrajnából Magyarország területére.
A fennálló helyzettel kapcsolatos biztonságpolitikai kérdésekkel Nógrádi György szakértőhöz fordultunk.
Hezam Nóra (H.N.): – Az EU-csúcson korábban elfogadott csomag korlátozza az Oroszország és az EU közötti kereskedelmet és a vízumkiadást is. Oroszországot a szankciók azonban, olybá tűnik, nem tántorítják el attól, hogy előretörjön. Érdemes azt is hozzáfűzni, hogy Oroszország szankciók alá vonása nem újdonság, s ez sem most kezdődött, hiszen már 25 éve szankcionálják. Hogyan hat az 1,6 milliárd dolláros gazdaság mozgóterére a jelenleg tapasztalható orosz pénznem devalválása, és hogy változott a nagyhatalmak geopolitikai helyzete?
Nógrádi György (N.Gy.): – Az amerikai politika ma egy súlycsoportba veszi Kínát és Oroszországot, mint ellenséget, ezért a két ország jelenleg összefog. Közös fegyverfejlesztéseik vannak és közösen lépnek fel az USA ellen. Ez azt jelenti, hogy Kína Tajvan-politikáját Oroszország, Oroszország Ukrajna-politikáját pedig Kína támogatja. Amerika azzal, hogy egy kalap alá vette őket, véleményem szerint stratégiai hibát követett el.
H.N.: – Érdemes megfigyelni azt is, hogyan pozícionálja magát az Egyesült Államok. Hozzájárul a heves konfliktus kiélesítéséhez, bomlasztja az EU-t, és közben próbál a konfliktus szélén megmaradni, „semleges” címszó mögé bújva.
Fontos beszélni azonban a nemzetállami határok megvédéséről is, hiszen a haderőfejlesztés fontos szereppel bír. Magyarország hatalmas erőfeszítéseket és beruházásokat hajtott végre az utóbbi időben ezen a területen is. A 2024-re ütemezett NATO által elvárt 2%-os arányszám elérése miben és hogyan változhat?
N.Gy.: – El kell, és el is fogjuk érni. A haderőfejlesztés azonban ennél tovább megy, 2030-ig pontosan megvan, hogy mit kell csinálnunk. A fegyverkezési verseny témájához kapcsolva pedig annyi biztosan elmondható, hogy ez már elkezdődött és folyamatos.
H.N.: – Egyre nagyobb fegyverkezési verseny látható tehát, és ezzel kapcsolatos kereskedelmi feszültségek is tapasztalhatóak, ez nem kérdés.
N.Gy.: – Így van. Fontos hozzátenni, hogy elképesztő mennyiségű fegyvert adnak jelenleg Ukrajnának. A hadiipari exportban pedig messze első helyen áll az Egyesült Államok.
H.N.: – A volt amerikai elnök, Donald Trump egy legutóbbi beszédében elmondta, az ő elnöksége ideje alatt nem tört ki ilyen konfliktus, és ha ő lenne még mindig az elnök, ez az orosz invázió nem történt volna meg. Ez egy erős, provokatív kijelentés, azonban érdemes eljátszani azzal a gondolattal, hogy tulajdonképpen jó az Egyesült Államoknak és a többi nagyhatalomnak, hogy egy ilyen feszített geopolitikai helyzetben gyenge amerikai elnök áll az élen, hiszen sokkalta feszültebb lenne a helyzet erős nagyhatalmi szembenállások esetén. Tanár Úr ezt, hogy látja? Milyen erős kapcsolat van Trump eltávolítása és Putyin háborús lépése között?
N.Gy.: – Fontos elmondani, hogy Trump a gazdaságot, noha talpra állította, de a Covid járványt félreállította. Biden képtelen az USA-t vezetni, a szerencséje az, hogy a mögötte lévő hírszerzés, a Pentagon és a Külügy kiváló hírszerzőkkel rendelkezik.
H.N.: – Az utolsó kérdés a francia külügy irányvonalára és állásfoglalására vonatkozik. Franciaországnak a politikájára alapozva érdekes elgondolkozni azon, hogy hogyan pozícionálja magát az EU-n belüli koordinációs folyamatokban. Macron és Putyin közötti kapcsolat intenzitása aláhúzza-e a francia külpolitikának azt az irányvonalát, hogy német pénzügyi forrásokból valósuljon meg akarata az Európai Unión belül?
N.Gy.: – Macron bármi áron köztársasági elnök akar lenni. Ez akkor valósulhat meg, ha a kihívója szélsőjobbról vagy szélsőbalról jön, de ha a centrumból érkezik valaki, akkor nagy bajban van. Macron mindent megtesz a népszerűségért. Soron kívüli tárgyalásokat folytat Putyinnal, és megpróbálja az Európai Unióban a Brexit után a vezetést a németektől átvenni, a kérdés, hogy ez sikerülni fog-e. Izgalmas idők elé nézünk.
(A szerző a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakán tanul. A vendégcikkek nem feltétlenül tükrözik a szerkesztő (Muzslai-Bízik Bencze) álláspontját. De az izgalmas, okos írásokat szívesen közöljük. Várjuk a Te véleményedet is!)
