Milyen helyzetben lennének ma a nők a nyugati világban, ha Jézus Krisztus soha nem jött volna el, és nem élt volna a Földön? „A római világ kereszténnyé válása hatalmas változást hozott a nők helyzetében.” (Roman Women) „Jézus születése jelentette a fordulópontot a nők történetében.” (New Catholic Encyclopedia)
Görögországban Krisztus előtt a nők helyzete lesújtó volt.
Egy tisztességes athéni asszony nem hagyhatta el az otthonát, ha nem kísérte egy megbízható férfi, aki általában a férje által kijelölt rabszolga volt. Amikor a férj férfivendégeket fogadott otthonában, az asszony nem ehetett és nem is érintkezhetett velük. Vissza kellett vonulnia az otthonuk női részébe. Az átlagos athéni asszony helyzete körülbelül egy rabszolgáénak felelt meg.
„Nincs még egy eleven és eszes lény, amelyiknek olyan rossz sorsa lenne, mint nekünk, nőknek!” (Euripidész Médeia című tragédiája)
A nőket a férfiakhoz képest alacsonyabb rendűnek tartották, sőt bizonyos görög költők egyenesen a gonosszal azonosították őket. Aiszkhülosz tragédiájában a kar jelenti ki:
„Ármány, rosszakarat él (a nők) gonosz hollószívében, az oltárokat semmibe sem veszik ők” (Oltalomkeresők 748-49).
Pandóra szelencéjének görög mítosza is a nőket okolja, amiért a gonosz bejött a világba.
A római nők helyzete hasonló volt.
Ott az asszonynak még arra sem volt joga, hogy a férje rabszolgájának utasításokat adjon. A férj élet és halál ura volt felesége számára. „Teljes hatáskörrel bírt felesége fenyítésére, és egyes esetekben még meg is ölhette.”
A zsidó kultúra ugyanolyan előítéletes volt a nőkkel szemben, mint a görög-római.
A Misnában azt tanították, hogy „Inkább égessék el a Törvény (Tóra) betűit, semhogy egy nő kezébe kerüljenek… ha egy férfi a Törvényre tanítja a lányát, az olyan, mintha bujálkodásra tanítaná.”
Jézus Krisztus megjelenése radikális változást hozott a görög, római és zsidó nők számára, akik évszázadokig szélsőségesen elnyomott helyzetben voltak. Cselekedetei és tanításai új magaslatokba emelték a nők megbecsülését, gyakran barátai és ellenségei megrökönyödésére és rémületére. Például a János evangéliuma 4. fejezete beszámol a szamariai asszonyról. Jézus megszólította őt, és inni kért tőle. Egy szamariaival beszélni már önmagában is elég rossz dolog volt, de Jézus figyelmen kívül hagyta azt a rabbinikus tanítást, hogy egy magára valamit is adó férfi nem beszél nyilvánosan egy asszonnyal. A szóbeli törvény világos volt: „Aki nővel beszél (nyilvánosan), magára vonja a gonoszt” (Misna, Avót 1.5). Egy másik, Jézus idejében fontos rabbinikus tanítás szerint „Nem szokás köszönni egy nőnek” (BT, Berakhót 43b). Jézus ezeket a szabályokat szegte meg.
Az, hogy Jézus következetesen egyenlő jogokkal ruházta fel a nőket, és időnként kifejezetten őket választotta ki üzenete terjesztésére, különösen nyilvánvalóvá válik azzal a ténnyel, hogy megjelent azoknak az asszonyoknak, akik húsvét reggel elmentek az üres sírhoz. Őket választotta ki, hogy elmondják a tanítványainak: valóban feltámadt a halálból. Ezt mondta: „Ne féljetek! Menjetek el, mondjátok meg az én testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem” (Máté 28:10).
Miért nem Péternek és Jánosnak mondta Jézus ezeket a szavakat, akik szintén elmentek a sírhoz? Miért akarta, hogy asszonyok vigyék el az üzenetet a férfiaknak? Jézus – ezzel a cselekedetével többek között – arra mutatott rá, hogy védelmezni és segíteni kell az elnyomottakat és a megvetetteket.
Fontos leszögezni, hogy Jézus nem nőmozgalmat indított el. Ő azért jött, hogy megváltoztassa az emberek szívét és gondolkodását, s nem azért, hogy társadalmi vagy politikai mozgalmat indítson. Ugyanakkor azzal, hogy tiszteletet adott a nőknek, és a férfiakkal egyenlőknek tekintette őket, nemcsak megtörte saját kora nőellenes kultúráját, hanem olyan mércét is felállított, amelyet követőinek is fel kell érnie. Ez aztán sokszor nem sikerült, vagy nem épp úgy sikerült, ahogy a Mester bemutatta. De erről majd egy másik cikkben lesz szó.
Hölgyek! Nők! Lányok! Örülök, hogy Jézus felszabadított Benneteket. Értékesek és szeretettek vagytok! Ezzel az örömhírrel kívánok Nektek nagyon boldog nőnapot!
(Forrás: Alvin J. Schmidt: Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot?)
Muzslai-Bízik Bencze
