Krisztus mennybemenetelére emlékszünk ma. Szerényen húzódik meg naptárunkban ez az ünnep, pedig óriási jelentőséggel bír. Negyven nappal húsvét után, 10 nappal pünkösd előtt Jézus hazatért a Mennyei Atyjához.
Luther Márton így szól erről a napról:
– Csodálatos dolog lehetett látni, amint Krisztus eltűnik a tanítványok szeme elől, és felmegy a mennybe (ApCsel 1,9). A jó tanítványok részint ezt gondolhatták: „Együtt ettünk-ittunk vele, és most a szemünk láttára felvitetik a mennybe; csak nehogy szemfényvesztés legyen!”
Merthogy nem mind voltak egyaránt erősek a hitükben, ahogy Máté írja a 28. rész végén: „És amikor ők tizenegyen meglátták őt, leborultak előtte, némelyek pedig kételkedtek.” (Mt 28,17)
Én Jonas doktort igen jól ismerem, de ha ő most fölemelkedne a levegőbe, és eltűnne a szemünk elől, bizony különös gondolataim támadnának.
(Luther válogatott művei. Asztali beszélgetések. 4864. Krisztus mennybemenetele)
Ebben a csodálkozásban én is osztozom Márton testvérrel. De közben erősen hiszem is, hogy hamarosan mindannyian követjük Jézust haza. Erős honvágyam van. Szeretnék végre megpihenni és megnyugodni az Ő ölelésében. Kisírni magam a vállán, bár azt ígérte, hogy ott már nem lesznek többé könnyek. S mindenekelőtt hálát adni a keresztért és a megváltásért.
Viszont azt is tudom, hogy míg ez megtörténik, addig küldetésünk van. Az Újszövetség kijelenti, hogy a világegyetem jövője az egyház kezében van (lásd Róma 8, 19-21; Efézus 3,10). Az egyház pedig az Ő gyermekeiből, belőlünk, újjászületett hívőkből épül fel. Mi vagyunk Jézus keze, lába, szeme, szája.
„Krisztus-másolatok” vagyunk, ahogy Gerard Manley Hopkins mondja.
„… mert Krisztus tízezer helyen játszik,
szemekben, karokban, arcokban látszik,
s ez így kedves, az Atyának így tetszik.”
Testvérem, Barátom, tudd, hogy Jézus ma, és egész földi életed során, rajtad keresztül szeretne bátorítani, vigasztalni, szegényeket támogatni, segíteni, szeretni – cselekedni. Legyünk erre készek!
(Ez az írásom egy éve jelent meg egy közösségi portálon, de most felújítva ismét olvasható.)
